• GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

    Hogyan ellenőrizhető, hogy a mediátor legálisan folytatja-e a tevékenységét?
    A közvetítőkről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium jelen közvetítői névjegyzéket vezet, amit az alábbi linken érhet el: https://kozvetitok.kim.gov.hu/kozvetitok

    Milyen jogszabály szabályozza a közvetítők tevékenységét?
    A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény szabályozza, amelyet megtekinthet az alábbi linken: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=65585.256013

    Mi lesz, ha a közvetítőt beidézi a bíróság tanúként a peres ügyemben?
    A mediátor titoktartásra köteles, egyik fél mellett vagy ellen sem tanúskodhat a bíróságon,
    az ülésen elhangzottakat harmadik félnek nem adhatja ki.

    Milyen plusz kiadások merülhetnek fel a mediáció során?
    A felek kérésére igény szerint szakértő igénybevételére kerülhet sor, akinek munkadíját a megbízók fizetik.

    Milyen jogi hatása van a mediátornál kötött megállapodásnak?
    A mediáció alapja az, hogy a felek önkéntesen veszik igénybe, ezért a megállapodást az esetek többségében betartják. Bizonyos esetekben azonban szükség lehet arra, hogy az egyezséget bíróság, közjegyző vagy közigazgatási hatóság által közokiratba is foglalják annak érdekében, hogy végrehajthatóvá váljon. Erre elsősorban peres eljárásokban és vagyoni ügyekben van szükség.

    Az ügyvéd vagy a bíróság is le tudja írni az egyezségünket, akkor mi szükség van a közvetítőre?
    Az ügyvéd elsősorban annak az érdekeit képviseli, aki megbízta, a mediátor viszont semleges, számára az a cél, hogy mindkét fél számára a lehető legkedvezőbb egyezség szülessen. A bíróság írásba foglalja és jóváhagyja a felek egyezségét. Sokszor utólag derül ki, hogy az egyezség nem megfelelő, mert téves feltételezéseken alapszik vagy nem elég részletes, amit a felek újabb peres eljárással igyekeznek orvosolni.

    --------------------------------------------------
    Vissza a főoldalra:
     www.OLDJUKMEGEGYUTT.hu
    --------------------------------------------------